Azt gondolom bárkire ráfér egy hét távollét és különösen ebből a megromlott országból kiszakadós , és bárcsak ne kellett volna újra visszatérni, mert nem jó itthon a levegő szó szerint és azon kívül is, sok a lehúzós inger .....
Nehéz egy ideje folyton " pozitívnak" látszódni is ( jajj de utálom már ezt a kifejezést is... ) és nem aggódósnak maradni , pláne családos emberként .....
És bárcsak oly könnyedén megtehetnénk, hogy fogjuk magunkat és legalább pár évre eltávolodunk az itthon bajságok közül .....
Lényeg a lényeg, hogy valóban jóféle volt ez a múlt hét, igazi átmosós, sok mosolyú , laza és oldott hangulatban töltöttük el egymással ezt a rövidke időszakot...... Szerettem látni a Férjemet és Gyerekeimet ennyi örömpillanat között ...és én is az voltam , aki itthon már egyre kevésbé tud úgy, mint : vigyorgós, önfeledt és kedves és repkedős .....
Hálás is vagyok nagyon azért, hogy megadatott mindez és különösen a Férjemnek vagyok hálás, mert Ő mindig is a családjáért él és mert elvitt újra ide ebbe a tündérvilágba, ahol lassabban csordogál az idő , ahol másfélék az ingerek, nyugodtabbak az emberek, több a mosoly az arcokon és a víz jelenléte bárkire nyugtatólag -terápiásan hat , bárkire aki ott körülötte megfordulhat .....
Persze tisztában vagyok azzal is, hogy a horvátok még nacionalistább nézeteket vallanak, mint ami itthon is egyre erőteljesebb formákat ölt és sokféle veszélyes helyzetet hordoz magában ....
Egyszer éreztük csupán az ellenséges hozzáállást azért , mert meghallották a magyar szavakat a szánkból.... A gyerekek pizzát akartak enni egy helyi kis étteremben , a hűvös fogadtatás után hoztak is egy lélektelen-száraz adagot és valamiért a diós palacsintájukból is hiányzott mindezek fényéből a megszokott élvezeti forrás.......
Viszont bárki más korrekt módon tette a dolgát, hisz ezekben a nyári hónapokban kell intenzíven megkeresniük a téli időszakokra valót is.... és bele is teszik az energiákat ....
Nin-ben éreztem meg azt a helyet, melyből alig akarózott kiszállni és lefelejtkezett rólam az otthoni zaklatottabb énem ..... A harmadik nap voltunk ott és akkor tudtam csak átvenni a lokális ingereket és megszűnt a korábbi életem, olyan távolivá vált és valószínűtlenné ....jó ez az érzés, szeretem, mikor rám kopogtat..... :)
Szóval, ott ültem és ültem a kis kikötő partján és lóbáltam a narancsos cipellőm boldogan a víz felett és olyan jótékony békességet és üzenetet hordozott magában az az apró kis gyöngyszem városka Zadar mellett, mely abszolút magáévá birtokolt és arra késztet ez az érzés újra és újra, hogy igenis küzdjön tovább az ember az álmaiért......
Az efféle örömpillanatok karbantartásáért és megtartásáért.......
Hisz az élet továbbra is túl rövid és szaladós , nyargalós, oly illékony és igenis muszáj az örömöket begyűjteni továbbra is, megkeresni folyton azokat az állomásokat, melyből csak a felfelé építkezés történik.....
Nem bírom már energiákkal a sokféle lehúzós szándékokat, melyek az utóbbi időkben ránk is kopogtak és bárkire, akik fontosak nekünk .... vagy kevésbé fontosak, de sok letta szomorúság a honi arcokon....
Akármennyire is erősebbé és dacosabbá tesznek végül is mindezen elérős csapások , mégis előrébb lökdös mindenféle akadály, mely olykor az utunkba kerül, kimerítős.....
Vágyom én is a többféle nyugalomra , arra a korábbi énemre, aki szabadon szárnyalhat újra és ezen örömöket beépítheti intenzívebben a textilformáiba, a mindennapjaiba , a maradék évtizedekre .....
Hát ezért sem adhatja meg magát az ember, akármilyen körülmények között is kénytelen most élni, akármilyen megromlott kultúrában..., elmúlik ..... Elmúlik .....
Ez is végül csak egy adott helyzet, melyből ki is lehet lépni bármikor , ha bántós és nem visz előrefelé .....
Úgy érzem inkább vagyok világpolgár és változatlan kíváncsisággal és nyitottsággal vágyom el innen másfelé hosszabb időkre is akár, ahogy fiatalkoromban is már ....
Hazánk a nagyvilág .... , ez a gondolatkör sokkal jobban bejön nekem , mint az, hogy mindig el kell fogadni bármit , ami jön és mégsem tesz jót az emberek lelkének .....
Hisz nem függök régóta ettől az országtól, nincsenek itt jó és erős gyökereim , melyek által könnyebb is persze az eltávolodás és az elvágyódás másféle ingerek közé, barátságosabb, más gondolkozású kultúrába és olyan helyzetbe, ahol akár sokkal jobban megtudnék élni a kézműves termékekből, mint itthon, mert itthon ez is lehetetlenség egy ilyesmi kapzsi és bántalmazós vezetés mellett.....
Amúgy is egy mediterrán típus vagyok, és mindig megvisel az ősz beköszönte majd a rákövetkező fagyos téli időszak a halálom ..... Hisz csak kivonja ez az időszak az arany napsugarakat , a jótékony meleget az életeinkből .....
Napfény nélkül élni pedig nem jóóóóó egy hónapig sem, nemhogy több hónapon keresztül ....... El.....el.....el ...............
De jó fotók! És milyen szép vagy rajtuk, olyan vagy, mintha a lányaid a testvéreid lennének, na jó, ezzel kedveskedni akartam, de tényleg megvan benned a fiatalok romlatlan könnyedsége és szabadsága. (És annyira klasszak a ruháid!)
VálaszTörlésGyakran gondolom azt, hgy milyen jó a horvátokna, leruccannak az Adriára néhány órára, és máris feltöltődhetnek. Aki meg ott a tengernél él, hát persze, hogy jó kedvű, kinyitja az ablakot, és csupa gyönyörűséget lát, akárhova néz.
Megértem, hogy utálasz visszajönni ide, ahol a hétköznapok ha lehet, még szürkébbek, az emberek még közönyösebbek (és ők is szürkébbek, igen, szürke ország szürke polgárai), minden porcikám elutasítja a köz- és magánbeszédet, ehhez még jön a kiégett táj is - szörnyű volt ez a meleg. A megszokottba görcsösen kapaszkodó embereket. Jó lenne, ha annyi pénzem lenne, hogy évente - mástól függetlenül - többször elutazgassak valahová, csak el innen.
Igen, szerintem igazi européer vagy, nem lehet egyszerű még a közvetlen környezeteddel sem egy hullámhosszra kerülni (szerencsés vagy, hogy ilyen a férje, többek között rá is gondolok, amikor azt mondom, hogy nem igaz, nem minden férj bukó), ami borzasztó kimerítő lehet, habár a pozitív energiáid nyilván sok ember vonzanak.
Jó, hogy hallottam rólad megint!
(Jól illeszkedik a jellegzetes Larion-figurás táska a szép környezetbe!:))
Köszönöm szépen Mélisande.....
VálaszTörlésSokszor egybecsengünk és jó érzés, hogy érted a nyelvem, a vágyakat és epekedősdit egy jóságosabb minőségek közé , bármiben, mellyel akár napi szinten is érintkezünk..........
Ahogy idősödöm a látszólagos fizikai kortalanságom ellenére, de egyre inkább nem mindegy milyen közeg az, ami körülveszi az embert , bárhol bármiféle helyzetben....
A honi közönyt és a passzívitást meg , mely nálunk oly természetes járuléka a közös lemondásnak , hát kifejezetten rühellem.....
De kevés fecske nem csinál nyarat, mint tudjuk....
Itt túlságosan elfogadott tény a túlzó kompromisszumkötés , az énrészek alulértékelése, a küzdésbe adagolt energiabevitelek hiányossága ....
Abban valóban szerencsésnek tudom tekinteni magam, hogy egy nagyszerű TÁRSAM van és nagyszerű GYEREKEIM .... és nyílván mindezt ennek az országnak köszönhetem , de ennél több kell egy gyorsan elreppenő élethez, ha valóban ÉLVEZNI is akarja az ember az élet másféle értelemét és szépségeit is..... :)
Tudom Mélisande, hogy Te is sokat utazol és még nem volt időm végigolvasni a sok részes úti beszámolód, de nemsokára időt kerítek rá.....
Igen az Adria elég közel van, fél napos autós úttal kibírhatós a közelsége.....
És azt is szeretem a horváth feelingben, hogy általában olyan jó ízlésekkel és jól öltözött formátumban jelennek meg ott az emberek az utcákon, nincs két egyforma ember, mint nálunk akár, ha bejön valami a divatba, máris tucat formákat öltenek az embertársaink ......
Hiába, nem tudom leküzdeni a lelkesedésem, ha végre látom valahol a merészségeket, az önismeretek erejét és megjelenési formáit külső öltözékként is és amely járulékai az életigenlős, laza életfelfogás és életszeretet további megnyílvánulásainak....
Nagyon is összekapcsolhatós állapotok ezek,,,,,
Ezt az érzést szeretem, mikor benne vagyok és ami itt még nálunk csak nyomokban érezhetős.....
( Tisztelet a kivételnek ... )
Gyönyörűek vagytok! Éshogy a Blanka mekkorát nőtt! :)
VálaszTörlésvanessza
Köszönöm , Vanessza !!!!!! :)))
VálaszTörlésHát a Blankán mi is csudálkozunk rendesen az utóbbi időszakból kifolyólag, és mindjárt lehagyja a Lolitát a 12 éves kora ellenére .... Az idén újra összenőttek a Lányok , ez is nagy öröm nekünk , és tényleg jó volt az együtt , alig volt súrlódás , hálás vagyok ezért a hétért nagyon... :) ( Na, de ha látnál most .... márcsak nyomokban a kivirultságom.... :( ....... ) Szóval imádom a Blanka hosszú lábait , a fiús alakját ..... Ő inkább a Férjem Húgának a vonalait képviseli magán és a jobbféle Cseh géneket .... ha-ha-ha.... :)
Kedves Larion!
VálaszTörlésAhogy olvastam a soraid, mintha csak a szívemből szóltál volna! Az ember akkor látja csak igazán mennyire rom ez az ország, ha más országokban is járt már! Horváthország nekem is varázslatos hely és hálát adok a sorsnak hogy életem párja megtudja teremteni a körülményeket ahhoz hogy kicsit mi is ki tudjunk innen szakadni pár napra! Amikor vissza kell jönni sajnos fizikai fájdalmat érzek...És mint te is ha a nyár véget ér szintén...A télről ne is beszéljünk! Bár igyekszem mindenben meglátni a szépséget, de néha ez nagyon nehezen megy! Arról nem szólva hogy ezekkel a csodákkal amiket te is készítesz (és igyekszem én is nagyon) MÁS országokban már sikert arathattál volna! Itt meg csak nehézségekbe ütközik az ember és hiába tetszik másoknak ez a sok kis varázslatos portéka pénz nincs vásárlásra! De nem adjuk föl soha! :)
Larion , már régóta követem nyomon a blogodat és nagyon tetszik a stílusod, ahogy írsz, a személyiséged, le vagyok nyűgözve a kis kincseidtől! Gyönyörű lányaid vannak - először komolyan azt hittem a barátnőid- a férjed csupaszív pasas lehet! Ne csüggedj, minden jóra fordul egyszer! De ha úgy érzed, akkor menni kell....el...el!
De az alkotást ne add föl, ez aranyozza be a szürke, téli napokat!
Millió puszit küld: egy sorstásrs! ;-)
Kedves, Bea-Pöti !!!!
VálaszTörlésHűűűű, jól estek a gondolataid, nagyon hálás vagyok és köszönöm szépen a bíztatásokat ....
Valóban a legnagyobb ajándékom az élettől a jelenlegi családom, a Férjemmel lassan huszadik éve élünk együtt és a Lányokkal is csak a szokásos ilyen-olyan problémák mentén, de nagyon jó lenni , inkább barátnőjük vagyok és inkább szabálytalan anyukaként élem meg ezt az állapotot ......
Megszenvedtem értük és megbecsülöm ezt a páratlan ajándékot az élettől ......
A másik meg a textillel való ügyködősdi , mióta eszem tudom és hiába tiltották, és nem is támogatták akár ezen megnyílvánulásaimat sem a nem túl jó fej szüleim , sőt a ami napig nem fogadnak el annak , aki vagyok és már egy ideje nincs is kedvem tovább megfelelni nekik sem , és hiába eredek tőlük, ha folyton csak lehúznak és gátolnak, nem lehet hagyni.....
Nem kaptam se gyökereket , se szárnyakat tőlük gyerekként sem, sőőőőőt.....
Persze nem túl fényes élmény ez nekem akárhonnan is nézzük, de nem volt más választásom, gyerekként akkor még megakartam felelni nekik is ....
Amúgy is elég necces az apai ágam, túl sok a negatív kód és túl sok a negatív történet arrafelé és beleszületni közéjük egy egész másfajta értékrendszerrel és vágyrendszerrel abba a mély és gonosz sötétségbe...... Senki ne tudja meg milyen az árnyékos oldala az életnek ........
Kemény lecke volt, és amelynek , ha nem fordítok hátat bele is halhattam volna, ahogy voltak rokonaim , akik így jártak, vagy élőhalottak amég tovább vegetálók.......
Így tudtam független és egyre dacosabb és különcebb emberré válni.... Kénytelen voltam megerősödni és leginkább magamban bízni és megválogatni később azokat, akiket magamhoz merek jó szívvel engedni.......
Továbbra is hasonló erős értékeket képvisel mindez az életemben és nagyon bánt, hogy itthon már nem tud jól működni az a része, mely tovább inspirálna újabb késztetések felé.......
Hát toporgok most egy helyben, mint más kézműves , mert nehéz lemondani a szenvedélyről , mely mindez tevékenységhez köt .......
Igyekszem továbbra is, hogy azért se adjam meg magam és leszek még olyan helyzetben, ahol márcsak egy fura-szürke felhőként jelenik meg utólag akár ez az mostani borongós állapotom .......
És elfog múlni tudom, csak nem gondoltam azt, hogy ilyen kimerítős , visszafogom kapni az igazibb önmagam, de ahhoz még tenni is kell jó pár kanyart ....
Ámen....
Kedves Larion!
VálaszTörlésSajnos-vagy van akinek szerencsére- amit gyerekkorban a szüleinktől kapunk az egész életünket elkíséri és kihat minden megnyilvánulásunkra! Sajnos az én apám sem osztogatta túl bőkezűen a szeretetet, inkább verésekkel próbált "terelgetni" az életben, az sem tűnt fel hogy anyám soha nem ölelt vagy simogatott és hogy legtöbbször nem figyelt arra amit mondok! HA magam alatt vagyok, mindig felidéződnek bennem ezek a dolgok, de úgy érzem jó helyen vagyok és jó úton haladok, így próbálom a múltat letenni fokozatosan és túllendülni azon a tényen hogy a szüleim ilyen emberek és már nem igazán fognak megváltozni...
Ami helyzet országosan van most, az sajnos mindenkit sújt vagy így vagy úgy! Nagyon nagy a pesszimizmus ebben az országban, aminek nyilván oka van! Sokan hagyják el most az országot mert itt lehetetlen tartózkodni és én is nehezen birkózom meg azzal hogy már több mint egy éve nem találok munkát ezen a csodás Mátraaljai vidéken és nem akaródzik elmenni innen, de az ember bárminemű törekvéseit csírájában folytják el és ez hamar kedvét szegi bárkinek! Viszont ez az adomány amit mi kaptunk, nem adatik meg bárkinek és olyan töltetet ad, ami keveseknek jut...Ezáltal mi másoknak is szerzünk egy cseppnyi örömet, ami fontos, mert ezen apróságok színesítik az életet!
És bíznunk kell abban hogy a negatív korszaknak egyszer vége szakad! Nem tehetünk másképp!
Ja és biztos sokaknak hiányozna ez a mesés világ, amit csak te tudsz idevarázsolni! Úgyhogy fel a fejjel és előre! :)
(ha van kedved,nézd meg a blogomat-www.potiboldogsagboltja.blogspot.com)
Ja és kérlek írd majd meg priviben hogy mennyibe kerülnek ezek a csodás párnák, amiket készítessz, nagyon tetszenek és ilyet én nem tudok...Köszönöm!
Legyen szép napod!